A kápolna 1750-ben épült Gyöngyöshalász határában a szőlőtáblák között áll, a mára elhanyagolt, romossá vált kis kápolna. Az idősebbek Kárméluska néven ismerik. A kápolna mellől csodálatos kilátás tárul elénk a Mátra lábánál elterülő falvakra.
Az épületet Kármél-hegyi Boldogasszony kápolna néven építtették 1750 körül, majd 1781-ben lebontották. 1794-ben Hamar Ferenc földesúr építtette újra föl, Almásy Mihálynak, a környék urának segítségével. A kápolna alatti kriptában keresett örök nyugodalmat ifj. Almásy Mihály császári és királyi kamarás.
A Kármélhegy búcsújáró hely volt, melyen évente Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét július 16-án tartották. Még az 1970-es években is elzarándokoltak ide a környékbeliek.
A Kármelhegyi Boldogasszony ünnepét egy látomással magyarázzák. Az Angliában élő Stock Szent Simon előtt 1251. július 16-án megjelent Szűz Mária az angyalok kíséretében és egy skapulárét (váll-lepel) adott át. A karmeliták jellegzetes barna skapuláréja az évszázadok alatt szimbólummá vált: viselője megmenekült a pokol tüzétől és Szűz Mária kegyelmében részesült.
A kápolnában található a XVIII. századi főoltár, az ereklye és gyertyatartók. A kápolna előtt a szabadban egy szószék állt, faragott, figurális domborművekkel, rokokó stílusban. Mára sajnos elhanyagolt környezet várja csupán az idelátogatókat.
forrás: www.delmatra.hu
Megközelíthető a 3-as számú főúton, Gyöngyöstől keletre, az abasári elágazással szemben. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős kápolna leomlott toronnyal. A szentélyhez észak felől későbbi kriptalejárat csatlakozik. A kápolna előtt szabadonálló, fedett kőszószék. Távolabb, a kápolnától délre kőkereszt korpusszal.
Jöjjenek a képek:
